Hol kezdjem? 

15 évvel ezelőtt történt.

közel 30 év kézilabdázás, 4 év kosárlabdázás után valahogy elfogyott a csapat körülöttem, és én is kiégtem talán. És akkor, mint mindig egész életemben kaptam egy új utat. Persze gőzöm sem volt erről. Hogy is lett volna!

2008-ban 2 hölgy és egy úr egy 4. embert keresett az abban az évben induló Keszthelyi Kilométerek Maraton váltójához. Ez 10,5 km-t jelentett. Legyen. Mindig is sportos voltam, meglesz. Negyedik emberként futottam, nagyon meleg volt (pünkösd vasárnap). Világ életemben csapatjátékos voltam, a csapatért még a tűzbe is. A három ember már túl a saját körén és én pedig kínlódok valahol az irtó "meredek" Lehel utcán Keszthelyen. Csak a csapatért futottam végig, már ezerszer fel akartam adni. Beérve leültem az ikonikus Gösser söröző ablakába egy alkoholmentes Erdinger sörrel és igen kimerülve, kiakadva közöltem, hogy soha többet. Pár hét múlva az emlékek fakultak és szinte már csak a sok pozitív élmény maradt meg (mindig is extra optimista voltam, nem kevés naivitással). A rengeteg taps, buzdítás, a nénik az utcákon, ahogy a lavórban hideg vizet kínáltak, hogy segítsenek. Szóval jó élmény lett. Akkor még se cipő, se futóruha, csak a kíváncsiság volt.

Következő évben a KKM előtt (ez a keszthelyi futás rövidítése) már saját magam kb 10-szer elmentem futogatni. Se módszer, semmi, csak legyen egy kicsi edzés (vakon hiszek az elvégzett edzésben) Persze, hogy nem 10,5 km volt a cél, hanem egy FM. A versenyen Éva kolléganőmmel indultunk (mind a ketten első bálozós FM futók voltunk). Csak örülni szerettem volna, nem volt terv, semmi. Végig vigyorogtam az egészet, köszöngettem, viccelődtem, biztattam a szembejövőket és Évát. Ő ugyanis kb. 11 km-nél abba akarta hagyni. Beszéltem, beszéltem és beszéltem. 2:28 perc alatt értünk be, de Évával együtt. Ez akkora élmény volt, hogy el sem tudom mondani. 

Még ebben az évben (2009.) a 24. Nike Bp. FM-on 2:04:45 ös idővel teljesítettem. Elkapott a gépszíj. Na ez nem extra időkben jelentkezett, hanem a futással töltött időben. 

2011. KKM első maraton, 4 kör. Meleg,mint mindig, nulla tapasztalat, naiv gondolat, ha ment a fél, menni fog ez is hisz többet edzettél. Röhej! A 3. kör végén a parkban a fák mozogni kezdtek, összefolyt a világ. Alig jutottam el a teniszpályáig, leültem a padra és zokogtam, el voltam keseredve. Röstelltem, hiába vigasztalt 17 éves fiam. Nem kevés pihenő után besétáltam a 3. kör befejezéseként a célba és feladtam a versenyt. Iszonyú érzés volt, de még jobban megerősített az edzés, a készülés fontosságát.

Készültem, amúgy magam módjára. Sokat olvastam, követtem a hősöket, beszélgettem velük, ismerkedtem a futás fizikai és lelki részével. 2012-ben ismét KKM maraton. Végig megyek, itt a fél város. Az utolsó körben már alig tudtam menni is, a záróbiciklis (kis város nincs busz, nem nagy baj kicsit hosszabb lezárás) a nyomomban, az egész pálya csak rám várt, minden önkéntes előtt elhaladva hallottam: " ő az utolsó, mehettek", de 5:35:21 (a másodperc nem tuti) alatt lefutottam az elsőt. Teljesen kipurcantam, majd egy hétig izomlázam volt. Ez pünkösdkor volt. Pár hét múlva beneveztem a 27. Spar maratonra, ahol 5:31:45-öt futottam, ugyan elfáradtam cudarul, de meg sem közelített a záróbusz és halálomon sem voltam.

Innentől fogva függő lettem és vagyok azóta is. A környéken ahol csak tudtam futottam. Jöttek a nagyszabású versenyek. BSZM, UB. Persze ezek eleinte csapatban. BSZM: 2015 3 fős csapat, 2016. párban (kb. a felét futva), 2017. párban (napi két szakaszt, a táv kb. kétharmadát futva mind a 4 nap) és 2018. 2019. 2020. egyéni. (legjobb idő 19:48:51 ) 2021. 2022. Virtuális egyéni. UB: 2016. 2017. 2018 7 fős csapat Keszthelyi Gazellák néven, majd 2019. párban Csepregi Ákossal, 110,5 km egyben.

Szóval zabáltam mindent. Megláttam, hogy szép az érem, neveztem,mentem. 

A terepfutás is hamarosan bekerült az edzések közé és Ő lett a szerelem. 

Hamar rájöttem, hogy túl nehéz vagyok és túlságosan szeretek enni, így soha nem leszek gyors futó, ebbe nem szeretnék energiát fektetni. Viszont akkor próbáljuk meg a táv és a szint növelését. 

Jaj! Egy nagyon fontos momentum. Az első BSZM után sok sok beszélgetés és olvasás eredménye kép felfedeztem a spanyol viaszt. Rendszeres, módszeres edzés kell. Az Úr ismét segített. A 2016-os BSZM előtt Trappoló társaim javasolták páromnak az akkor már igen rutinos (IronMan, Ultrafutó) Komjáti Sándort. Szerencsére elvállalta a zöldfülű pesztrálását. A 4 nap alatt rengeteget beszélgettünk, kérdezgettem és minden szavát megjegyeztem. Az ő gondolatai mentén kezdtem el módszeresen edzeni (LSD, résztáv, meg mit tudom én mi) A lényeg, hogy a befektetett munka után sikerült a kitűzött céljaimat elérni. Egy dolgot tisztázzunk. Ezek a célok országos szinten említésre sem méltóak, de azért azt ki merem jelenteni, hogy magamhoz képest nagyon nagy örömöt okoztak és okoznak a mai napig. Szóval Sanyinak köszönhetem, hogy egy pici módszert tanulhattam és már hatékonyabb lett az edzésem. Ettől az időponttól számolom a futásaimat. 

Sors szerűen egy buszon megismertem Bérces Edittet, akivel amolyan lelki társak lettünk. Mindig örömmel találkozunk, volt már a szervezett versenyünkön, de az iskolai futásunkon is volt,mint díszvendég. Rajta kersztül kerültem kapcsolatba a Zalaegerszegről-Keszthelyre futó 66 km hosszú Koraszülöttekért futás eseménnyel, eleinte csapatban, majd már egyéniben is (háromszor futottam egyéniben)

2019-re kiforrtam magam. (mindent csak magamhoz mérten írok) 2018-ban még futottam egy P85-t 14:23:57 alatt úgy, hogy előtte két hónappal (a P85 november 3-án volt) kifordult a jobb bokám. Egész évben erre készültem, most mi lesz. Gyors pihi és gyerünk. A rajtnál minden rendben is volt, de kb. 10 km körül, a túrázók előzgetése közben újra kifordítottam. Vissza volt még 75 km. Az Úr pedig csodát tett. A dombokat még úgy ahogy tudtam futni, de lefelé mindig pont ráléptem egy kőre, faágra. De semmi baja nem lett és beértem szintidőn belül.

Szóval 2019. UB párban 110,5 km, Balatonmáriáról Csopakig. Fonyód előtt terveztük a cserét, de Ákos elfutotta az elejét így előbb kellett (váratlanul, hirtelen) váltanunk. Úgy volt, hogy míg Áki fut én alszom a kocsiban, de sokat kellett navigálni, Ákit lassítani, segíteni kellett, így kialvatlanul, hulla fáradtan és álmosan indultam futni. Ez el is döntötte a sorsom, megtorpant az ultraversenyekhez addig töretlen kedvem. Ugyan nem extra rossz időt (14:58:32) futottam, nem is készültem ki fizikálisan, de mentálisan teljesen kipurcantam. Hisztiztem, untam, elegem volt mindenből. 4014 km-t futottam ebben az évben 62 580 m szinttel. Ez a leghosszabb évem volt. Mellékesen úgy futottam az UB-n, hogy előtte 6 nappal lefutottam a Koraszülöttekért 66 km-ét. Igen erős voltam. Ezekben az időkben tanultam  meg értékelni a pihenés erejét. Előtte években az alapozás után állandóan sérült lettem áprilisra. Ahogy a szakzsargon mondja, túltoltam.

Szóval elegem lett. El kezdtem játszadozni. 2020-ra kitűztem játéknak, hogy 100 000 m szintet futok egy évben. Kicsivel több mint 104 000 lett. 2021-re kitűztem, hogy futok 26 db maratont, 24 db lett. (a covid miatt virtuális versenyeket, ősszel maraton rekord a Sparon, a 24-ből 11 db maraton terepen minimum 1500 m szinttel/db) A 24 maraton mellé 3 db 58 km-es és 1 db 66 km-es ultra is volt.

Mind a két év játéka tetszett, el is fáradtam és egy kicsit oldotta a lelki bánatomat.

Ezek után pár adat egy totál sima futótól. 2017 óta futottam 1 db 110 km, 1 db 85 km, 1 db 79 km, 1 db 76 km, 3 db 66 km, 21 db 50-60 km (5 db 56 felett), 5 db 45-50 km, 41 db 41-45 km. Ezek a maraton és feletti futások. 

Azt gondolom, hogy viszonylag reálisak már a céljaim. Valamikor az elején szerettem volna elmenni egy Spartathlonra. Az UB pár után beláttam, hogy nem lesz szintidőm oda kijutni. Körbefutom majd egyszer a Balatont (2023 nyarán), de csak a Balathlon gyalogos szintidejével indulva terveim szerint 35-40 óra alatt.

Az idei évemet 3 futás irányította. Az egyik a júniusi 1WTR Tihany, ahol 24 kört szerettem volna futni, de hiába minden gyakorlat a folyadékbevitelt alaposan elrontottam, így 8+3 kört futottam csak (ez kb. 74 km). Reális volt-e ez a cél. Ennyi nap elteltével is azt gondolom, igen. Annyira élveztem az egészet, hogy nem figyeltem oda. Erőm volt, mikor kicsit összeszedtem magam tudtam újra menni. 

A másik a Balaton kör, de ezt egy évvel halasztottam, mert Tihany után lustálkodtam nem keveset.

A harmadik az újra szerveződött P85. Jelenleg erre készülök. Célom 14 óra alá vinni az időmet. Amikor először futottam, annyira sok hibát követtem el. Azt gondolom, ha ezekre odafigyelek, tudok 24 perccel jobbat futni.

És ismét segít az Úr az céljaim elérésében. Ugyanis Csepregi Ákos barátomat kisorsolták a Spartathlonra. Ő pedig engem kért fel segítőjének. Mégis ott leszek a Spartathlonon szerdától keddig. Ha nem is futva, de megélve minden hangulatát.

Tudtam, hogy végtelen sokat tudok beszélni a futásokról. Még millió témám van. Hogyan próbáltam ki ezerféle frissítést, hogy maradtam a krumplis tészta-uborka evésnél, hogyan találtam meg a futáshoz számomra megfelelő felszerelést. Hogy kezdtünk futni a lányaimmal, nejemmel és még ezer téma. Baráti körben oda kell figyeljek, hogy ne kezdjek bele, mert akkor vége a beszélgetésnek. (na ez egy kis túlzás)

A futásaim mellett rajongója vagyok minden futással kapcsolatos eseménynek, futónak. Követem őket és aktívan szurkolok nekik. Ennek egyik csúcsa két saját szervezésű verseny, ahol kitehetem a szívemet a futókért (a két főszervező mellett kis társszervezőként) a Cserszegtomaj futás és a Vadlán Ultra Terep versenyeké.

A CSTF a helyi közösségi élvezetet nyújtja. 7 km/ 14 km/ 21 km-es távok (idén kicsit hosszabb lett, 7,8 km szor 3) és gyerekfutamok. Viszont végtelen sok örömöt adva az élménnyel, a díjak özönével. Ezt a versenyt 2016-ban kezdtük szervezni, a covid miatt a 2020-as és 2021-es elmaradt. Idén lesz, nagyon szeretik a tágabb környékünkön.

A másik a Vadlán. A szívünk, lelkünk ebben a versenyben van. 6. alkalommal rendezzük meg, nem maradt el még egy sem, 2017-ben volt az első. Imádott Keszthelyi-hegységünk szépségeit mutatja meg két fő távon 108 km 3100 m szint és 50 km 1500 m szint, valamint az idei évtől két kisebb távon 31 km és 13 km. 

Az iskolában ahol tanítok 2022. júniusában volt a 6. Szabó István "Maraton", ahol az iskola minden diákja mozog (fut, sétál) A távok 490m (1-2. osztály), 1140 m (3-4. osztály), 1560 m (5-6.osztály) és 2100 m (7-8. osztály) Természetesen a kicsik is futhatnak a nagyobb távokon. Minden gyerek ajándékot kap és terveink szerint a CserszegtomajFutás egyesület támogatásával jövőre minden gyerek befutóérmet kap. Az 5. jubileumi versenyen díszvendégünk volt Bérces Edit. Élménybeszámolója, jelenléte nagy örömet okozott diákjainknak.

2019 óta osztályfőnök vagyok, így a 2020. és 2021. évi Spar maraton rövid távjaira (5 km és 10 km) indítottam osztályom tanulóit (ki hol szeretett volna, akik nem futottak ők jöttek szurkolni). Idén is indulunk.

Ezek nagyon-nagyon kapkodva, röviden írják le azt az életformát, örömöt, amit nekem a futás ad.

Köszönöm a lehetőséget!